A Tenerife szigetén található Chacon nevű térség igazi titkokat rejt.Güímar környékén 6 téglalap alakú, lávakőből készült piramis áll.Az építésnél semmilyen kötőanyag nem volt felhasználva.A tudósok a 19.századra becsülik a keletkezésüket,habár sokkal régebbinek tűnnek,a mexikói azték és a maja piramisokra hasonlítanak.Eredeti funkciójuk máig rejtély.
Az egyik teória szerint a piramisokat földművesek építették, amikor földjeiken öntözőberendezéseket építettek, a köveket, amelyek akadályozták őket, egy helyre gyűjtötték, így keletkeztek a piramisok. A régi fényképek és az idősebb lakosok elbeszéléséből kiderült, hogy több ilyen építmény is volt a szigeten.,de az új lakóhelyek építésénél fokozatosan szét lettek hordva. A piramisokat először egy 1881-es földbirtokszerződésen említik meg.A dokumentum alapján lehetséges, hogy a piramisok a növénytermesztésre és az állattenyésztésre szánt földek határául szolgáltak.
A következő magyarázattal Thor Heyerdahl norvég archeológus, antropológus és író szolgált.Elmélete arra épül, hogy a piramisok nem jöhettek létre a kövek véletlen felhalmozása során.A megmunkált sarokkövek egyértelműen bizonyítják az emberi kéz nyomait. A geológusok szintén bebizonyították a teória helyességét.A felhasznált kő sehol máshol nem fordul elő a környéken, ugyanis vulkanikus eredetű kövekből származik. Bebizonyosodott, hogy a piramisok kivétel nélkül kelet felé vannak fordulva.Heyerdahlnak sajnos nem sikerült megállapítania az építmény korát,sem pedig az építők eredetére nem derült fény.De kiderült, hogy Guímar a guancs királyok székhelye volt egészen addig, míg a 15.sázad második felében a spanyolok le nem igázták őket. A guancsok az egyik piramis alatti pinceszerűségben éltek.
1998-ban archeológiai park nyílt 65 000 m2-en, az itt található múzeum Heyerdahl teóriáját mutatja be. A park létrejöttét a Tenerifén élő norvég Fred Olsen finanszírozta.