A Kanári-szigetek nem csupán a turistákat vonzzák, a tudósok és a rejtélyek kedvelői számára is sok titkot rejtenek. Ugyanis a mai napig tisztázatlan annak a népnek az eredete, akik még az előtt éltek a szigeten, hogy azt a 14.században felfedezték volna. A guancs törzs tagjai magasak, kékszeműek voltak, világos, vagy rézszínű hajuk volt. Ez a földrajzi fekvés miatt meglehetősen szokatlan. Sokan a mesés Atlantisz népe leszármazottjainak tartják az őslakosokat. Nyelvük a mai napig ismeretlen, semmilyen más nyelvhez nem hasonlít.
Az újkori krónikák szerint az általuk használt, Silbo-nak nevezett nyelv leginkább a fütyüléshez hasonlított. Feljegyezték, hogy az európaiak érkezésekor kőkori körülmények között éltek, nem ismerték a fémet, barlangokban laktak és a hajózási technika is idegen volt a számukra. A szigetek közötti kis távolságot sem tudták legyőzni, az európaiak hajóit hatalmas madaraknak vélték. Felmerül a kérdés, akkor hogy kerültek a szigetre?
A tudósok között kialakult néhány elképzelés a Kanári-szigetek őslakosainak eredetével kapcsolatban. Thor Heyrdahl etnológus és világjáró be akarta bizonyítani, hogy a vikingek leszármazottai, míg mások szerint Spanyolország területéről érkeztek. A legelfogadottabb lehetőség az, hogy az észak-afrikai berberek leszármazottai, amit a genetika is alátámaszt-a berberek bőre és hajszíne világos, főként 0 vércsoportúak és földrajzi szempontból is ez a legkézenfekvőbb, Afrika partjai viszonylag közel fekszenek.
Ez azonban nem magyarázza meg azt, hogy jutottak a szigetre. Lehet, hogy rabszolgaként voltak idehurcolva, vagy hajótöröttek leszármazottai. De akkor nem feledkeztek volna meg hivatásukról és nemzedékről nemzedékre továbbadták volna a hajózás tudományát.
Vajon mi történhetett ezzel a néppel, amelyet ekkora rejtély övez? Habár a nép sokáig ellenállt a portugál és a francia hódításnak, a 15.században az erős hittérítés idején a spanyoloknak sikerült leigázni a népet.
A turisták az Archeológiai Múzeumban és a Természettudományi Múzeumban, amely Tenerife szigetén, Santa Cruzban található, az őslakosok mumifikált testeit is megtekinthetik. Néhány leletet csupán csontvázak alkotnak, néhányuk azonban jó állapotban maradt meg, hajzuhataggal együtt. A halottak bebalzsamozása hasonló eljárással zajlott, mint az egyiptomiaknál. A múzeumlátogatás egész biztosan felejthetetlen élmény lesz.